MOTORKERÉKPÁROK HŰTŐRENDSZERE, I. RÉSZ – CSAK FEL NE FORRJON!
Miként elnevezésük is árulkodik róla, a belső égésű erőforrásokban égési folyamat zajlik, ami jelentős hőtermeléssel jár. Hogy a motor ne melegedjen túl, a gyártók túlnyomó többsége folyadékhűtést alkalmaz. Ez roppant hatékony, egyszerű és olcsó műszaki megoldás, s ami még fontosabb, csak ritkán igényel gondozást. Más kérdés, hogy ha a karbantartás elmarad, annak végzetes következményei lehetnek…
Cikkünkben az alábbi kérdésekre igyekszünk válaszolni:
• Hány évente kell hűtőfolyadékot cserélni?
• Miért nem szabad csapvízzel feltölteni a hűtőrendszert?
• Mire figyelj, ha vízpumpát cserélsz?
• Hogyan kerülheted el, hogy a nyári kánikulában felforrjon a motor?
A motorkerékpárok hűtési rendszere nem túl bonyolult, a hatékony, kielégítő működéshez azonban minden egyes összetevőnek tökéletes állapotban kell lennie. Ha az erőforrás túlhevül, a lehető legborzasztóbb következményekkel számolhatunk: a fém alkatrészek térfogata megnő, alakjuk megváltozik, sőt akár meg is olvadhatnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a dugattyúk, a szelepek, a tengelyek és a csapágyak egyaránt megszorulhatnak, szétrepedhetnek, egymásnak verődhetnek stb-stb. Ugyancsak megszenvedik a megnövekedett hőterhelést a különféle tömítések, műanyag és gumirészegységek, szóval nem éri meg kockáztatni!
Fontos megjegyezni, hogy ha elfolyik a „víz”, azonnal állítsd le a gépet, és lehetőleg addig ne indítsd be újra, míg nem derítetted ki a hiba okát, és nem orvosoltad a problémát. Hogy elkerülhesd a necces helyzeteket, minden komponenssel megismertetünk és az összefüggésekre is rávilágítunk.
Tudj róla, hogy a hűtőrendszerben nem sima víz kering, az éltető nedűben ugyanis rengeteg – szabad szemmel nem látható – szennyezőanyag lehet, nem beszélve a vízkőről, ami előszeretettel rakódik le a csövek falán és az apró zegzugokban. Ha valami gátolja a hűtőfolyadék szabad áramlását, a hűtőrendszer hatásfoka jelentősen csökken, következésképpen a motor nem az ideális hőmérséklet-tartományban dolgozik, élettartama pedig lerövidül. Ugyancsak a tiszta víz ellen szól, hogy magas a fagyáspontja és alacsony a forráspontja, továbbá korrodáló hatású, mondhatni, zabálja a fémet, mint kacsa a nokedlit. Ha tehát az a kérdés merül fel benned, hogy mivel töltsem fel motorom hűtésrendszerét, a válasz: etilénglikol-bázisú, desztillált vízzel kevert hűtőfolyadékkal!
Ez a speciális, acél- és alumíniumhengerfejes motorokhoz szánt változatban egyaránt megvásárolható folyadék nem okoz számottevő rozsdásodást, fagyáspontja hígítástól függően akár -40 Celsius-fok is lehet, forráspontja pedig – szintén higítástól függően – bőven meghaladhatja a 100 Celsius-fokot, tudniillik a tiszta etilénglikon forráspontja 197,3 Celsius-fok. Ugyancsak javára szól, hogy kenést ad a hűtőfolyadék-szivattyúnak, köznapi nevén vízpumpának, ami a folyadék keringtetéséért felelős.
A hűtőfolyadék a motoröntvényekben kialakított járatok, illetve folyadékterek és a jármű elején elhelyezett hűtőradiátor között vándorol. Előbbiekben felmelegszik, utóbbiban lehűl, s mivel egyik helyen hűvösebb, mint a másikon, magától is kering, igaz, nem elég gyorsan ahhoz, hogy igazán hatékony legyen a hűtés. Nos, ezt hivatott orvosolni a hűtőfolyadék-szivattyú, ami általában fogaskerék-áttétellel, közvetlenül a főtengelyről kapja a hajtást, és lapátjaival sebesebbé teszi a körforgást.
Ha a rendszerben a fentebb leírtaknak megfelelő, 2-3 évente lecserélt hűtőfolyadék áramlik, a „vízpumpa” sokáig hibamentesen működhet, a sima víz és az elöregedett, kémiai változásokon átment hűtőfolyadék azonban gyorsan kinyírja a szerkezetet – csapágya, tömítése és lapátkereke is megadhatja magát. Csapágyhibára búgó, kerregő hangból következtethetünk, a tömítés fáradásáról szivárgás, a lapátkerék töréséről pedig elégtelen hűtés és furcsa zaj tájékoztatja a felhasználót.
Mindháromnál nagyobb bajt jelent, hogy ha a hajtótengelynél kezdődik meg a szivárgás, ilyenkor ugyanis olaj kerülhet a hűtőfolyadékba, vagy fordítva. Ezt megelőzendő két szimeringet is húznak tengelyre, egyik a forgattyúház, másik a lapátkerékház oldalán állja gátját a folyadékok keveredésének. Ha mindkettő megadja magát, az bizony komoly probléma, de a Toma Motornak köszönhetően természetesen orvosolható, hiszen sok-sok vízpumpa-felújító készlet közül választhatsz.
Ha vízpumpát cserélsz, lehetőleg ne használj tömítőpasztát (csak gyártói ajánlásra), mert a befelé kitüremkedő felesleg leválhat és bekerülhet a folyadékáramba. Ha ez megtörténik, szinte biztos, hogy eltömít majd valamilyen járatot, vagy a termosztáton található kis furatot. Hogy az, illetve maga a termosztát mire szolgál, cikkünk következő részéből tudhatod meg.
