Biztosan mindnyájan hallottatok arról a jelenségről, hogy hegyi szakaszon lefelé menet „elfogy” a fék, azaz hiába húzza a fékkart vagy tapossa a pedált a motoros, alig tud megállni. A jelenség hátterében általában a fékfolyadék előregedése áll, ezért elengedhetetlen, hogy rendszeres időközönként ellenőriztessétek és – szükség esetén – cseréltessétek ki ezt a kulcsfontosságú anyagot.

 

Az autókhoz hasonlóan a motorkerékpárokat és a robogókat is hidraulikus fékrendszerrel szerelik fel. Ebbe különleges összetételű folyadékot – pongyola megfogalmazással: fékolajat – töltenek, ami folyadék lévén nem összenyomható. Amikor meghúzzátok a kart vagy lenyomjátok a pedált, a rendszerben található folyadék a kerekeknél található dugattyúk (it. munkahengerek) segítségével a tárcsákhoz nyomja a betétet, és – a karhúzás, illetve pedálnyomás mértékének megfelelően – lassulni kezd a jármű. Csakhogy e spéci, higroszkópikus szer képes magába „szívni” a nedvességet a levegőből, tehát az idő múlásával egyre nő víztartalma. A bevezetőben említett hegyi szakasz azért érdekes, mert nagy terhelésnél, a folyamatos, akár többszáz kilométeren át tartó lassítás és a nagy belső nyomás okán következtében a fékrendszer több eleme, így a tárcsa, a betét és maga a fékfolyadék is felforrósodik. Amennyiben új a folyadék, víztartalma pedig kellően alacsony, kiválóan bírja az igénybevételt, ugyanis forráspontja 220-230 fok közé esik – ilyenkor legfeljebb minimális hatásfokvesztést érzékel a motoros egy-egy kiadós lassításnál. Ellenben ha nagy a fékfolyadék víztartalma, már 100 fokon forrni kezdhet a folyadék, ami azzal jár, hogy légbuborékok alakulnak ki a rendszerben. Mivel a levegő összenyomható, hiába húzzátok tövig a fékkart vagy tapossátok a pedált lefelé menet, csupán a kifejtett erő töredéke nyomja majd a betéteket, s alig lehet megállítani a gépet.

 

Mivel száraz forráspontja 272 Celsius-fok, és a nedves sem kevesebb 185 foknál, versenykörülmények között is tökéletesen helytáll a Motul 5.1-es fékolaja. Fénykép: Motul

 

Ráadásul ezzel még nincs vége! A „felvizeződött” fékfolyadék idővel tönkreteszi a karmantyúkat, a fékcsöveket és a rozsdásodásra hajlamos fém alkatrészeket, tehát túl azon, hogy az elhanyagolt fékrendszer veszélyezteti az életeteket, az elengedhetetlen javítás következtében a családi kasszát is jelentősen apasztja.

 

Nem mindegy, milyen fékfolyadékot választasz!

 

Adódik a kérdés, hogy meddig látja el feladatát a „fékolaj”, milyen típusú, illetve márkájú új folyadékot öntsünk a tartályba? Nos, általános előírás szerint kétévente ildomos cserélni, noha előfordulhat, hogy hamarabb lépnetek kell: amikor 200 fok alá esik a forráspont, akkor már nincs mire várni. A fékfolyadék típusait az amerikai Közlekedési Minisztérium angol nevének (Department of Transportation) rövidítéséből születetett úgynevezett DOT-szabvány alapján nevezik el (DOT 3, DOT 4 és DOT 5 és DOT 5.1). Létezik ásványi és szintetikus, illetve glikolalapú és szilikonalapú szer, lényeges, hogy csak és kizárólag a gyártó által előírt típust használjátok, és a különbözőeket semmiképp keverjétek össze!

 

Csere alkalmával érdemes kitisztítani a fékfolyadék tartályát is, hogy ne maradjon az alján lerakódás vagy kosz. Biztonságotok érdekében a féket csak hozzáértő szakemberrel javíttassátok! Fénykép: BMW

 

A TomaMotor az 1853-ban alapított francia Motul termékeit forgalmazza, ezen belül a DOT 3&4, valamint a DOT 5.1 szerepel a kínálatban. Utóbbit azoknak javasolják szakértőink, akik sportosan közlekednek vagy pályáznak, evégett gyakorta terhelik a fékrendszert intenzív lassításokkal, emellett azt is fontosnak tartják, hogy a folyadék sokáig megőrizze eredeti tulajdonságait. Az 500 ml-es flakon tökéletesen elegendő egy robogó fékfolyadékcseréjéhez. Jó hír, hogy a repedt, törött folyadéktartály helyett is vásárolhattok újat a TomaMotornál, mégpedig az SPD univerzális alkatrészét kínáljuk kifejezetten kedvező áron.